Honnan ered?

Szófejtések

Szófejtések


Az Őrség nevéről

Részlet a Jelek a Kárpátok körül c. könyvemből

2019. szeptember 01. - nakika

 Magyarországon és Szlovéniában csaknem harminc falu tartozik az Őrséghez, amiről köztudott, hogy az országot védelmező gyepűvonal fontos szakasza volt, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Tudjuk, hogy volt őrség máshol is, csak nem maradt fenn a neve úgy,…

Tovább

Avar Bolug

Balogok a középkorban

A magyar krónikák, oklevelek hiteles bizonyítékai annak, hogy a Balog/Bolug név ősmagyar eredetű. De már a hunoknál is használatos volt. „Hoc insuper anno mulier quadam barbara ex Unnis Saber vulgo nuncupatis, nomine Boarec, vidua, adductis secum Unnorum millibus centum, in Romanas partes transiit:…

Tovább

Fény és fehér

Gondolatok a Béla szó eredetéről és jelentéséről

  Szinte minden magyar utónévtárban azt olvashatjuk, hogy a Béla név bizonytalan eredetű, jelentésére több magyarázat született. Amennyiben a magyar eredetet vizsgáljuk, úgy valószínűleg a régi magyar Bél személynévből származik a név. Ha a törököt, akkor a jelentése: előkelő. A Bila, Béla név…

Tovább

A moszkálokról

Moszkva neve

  A 2014. februári forrongások alatt Kijevben az oroszok leggyakrabban hangoztatott népelnevezése a moszkál volt. Magyarul ez úgy hangzik, hogy muszka. De lehet, hogy genetikailag a muszkák nem is szlávok? És mi közünk nekünk – magyaroknak – ehhez? Két történelmi térkép összevetése különös…

Tovább

Keltákról másképpen

A kelta név eredetéről

A kelták nevének eredetét nem ismerjük. Tudjuk, hogy latinul Celtae, bretonul Kelted, walesiül y Celtiaid, írül na Ceiltigh, skótul Ceilteach, a manx nyelven pedig ny Celtiee, alak a használatos. A magyar kelta alaknak leginkább a korni (vagy cornwalli) nyelv Kelt /kɛlt/ formája felel meg. A korni,…

Tovább

A nevek kialakulásáról, változásáról

Miért és hogyan változnak egyes helynevek az idők során? Feltétlen kell ehhez lakosságcsere? Ezzel a kérdéssel nem nagyon foglalkoztam, talán egyszer, Bél(Pél)monostor esetében. (B.F.: Fenséges Úr. 99. o.). Most viszont rá kellett döbbennem, hogy magam is „névtorzítóvá” lettem. Ráadásul úgy, hogy…

Tovább

Kis nyelvi kalandozások

A Bor-Kalán nemzetségnévről

„Királyom! Árpád és Bor vére közt folyó dologban, bíró csak Magyarország lehet” – mondja Bánk bán a róla szóló Katona József drámában. A honfoglaló Bor (Baár/Kalán) nemzetség nevét, hol együtt, hol külön-külön említik. Az Etétől származó nemzetséget Kalánnak, később Bárnak (Baár, Boor, Bor)…

Tovább

A puszta nyelve

Az Ugrin és a venger nevekről

Annak ellenére, hogy jelentős számú szakértő kifejtette a véleményét az Árpád-kori hely-, nép-, és személynév állományunk kialakulásáról, mégis vettem a bátorságot, hogy saját véleményt alakítsak ki ebben a témában. Az alábbi írásaim nem tudományos célzattal készültek, inkább az eddig megismert…

Tovább

Puszcza Białowieska

Amiről a nevek mesélnek

A Białowieża-erdő (lengyelül: Puszcza Białowieska; belaruszul: Белавежская пушча; oroszul: Беловежская пуща) az európai síkvidéket egykor borító őserdő máig fennmaradt darabja. Lengyelország és Fehéroroszország határvidékén fekszik, Bresztől 70 km-re északra és Białystoktól 62 km-re délkeletre.…

Tovább

Ez a Baktria, valóban nem az a Baktria

Észrevételek és kiegészítések Horváth Lajos írásához

A Kelet Kapuja történelmi folyóirat II. évfolyam, 3. számában megjelent Horváth Lajos: Ez a Baktria nem az a Baktria című írása. Elöljáróban mindjárt leszögezem, hogy teljesen egyetértek a szerzővel abban, hogy a krónikáinkban szereplő Baktria ország-, vagy népnév nem azonos a mai Afganisztán…

Tovább
süti beállítások módosítása