A 2014. februári forrongások alatt Kijevben az oroszok leggyakrabban hangoztatott népelnevezése a moszkál volt. Magyarul ez úgy hangzik, hogy muszka. De lehet, hogy genetikailag a muszkák nem is szlávok? És mi közünk nekünk – magyaroknak – ehhez? Két történelmi térkép összevetése különös gondolatokat ébreszt...

Honnan származik ez a szó? Nem sok keresgélés után, ráakadtam a hivatalos verzióra: ez a nagyoroszok elnevezése – amit általában pejoratív értelemben használnak – és a Moszkva szóból származtatnak. (Magyar családnevek között is előfordul, a muszka névvel együtt. Jelentése: orosz). Utána néztem a magyarban használatos muszka szónak is. Az oroszok régies magyar elnevezése a muszka (a Moszkva szóból) volt. A Pallas Nagylexikon szerint is: „így nevezik közönségesen az oroszokat Moszkva város után”. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy a magyar muszka szóban, az orosz-ukrán moszkál szó változatát felismerjük.

Valóban Moszkva város lehetett ennek az „orosz” népnévnek etimonja? – teszi fel a kérdést Vagyim Rosztov, a Tatarica lapban[1]. Ez igen gyanús! A moszka hangcserés változata, a moksza (moksa) már a legkorábbi orosz krónikákban feltűnik, mint a mordvinok neve. Az i. e. 1. évezredben a mordvinok az Oka alsó-középső folyásán és a Volga középső szakaszától nyugatra fekvő vidéket lakták. Két nép, az erzák és a moksák közös külső elnevezése volt a mordvin. Jordanes 6. században morden nevű népről, mint Hermanarich krími gót király alattvalóiról, Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár a 10. század közepén egy Mordia nevű országról ír.

Moszkvát – a legenda szerint – a kijevi nagyfejedelem, Jurij Dolgorukij (1090? – 1157) alapította. Bár az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak, az orosz őskrónika (PVL, vagy Nyesztor krónika) keletkezésekor (Kijev, 1113 körül) Moszkva környékén oroszok (szlávok) még csak nem is jártak. A Krónika a Kijevi Rusz történetét körülbelül 850-től 1110-ig taglalja. Moszkvától északra, nyugatra és keletre (a mai felfogás szerinti) finn-ugor (sic) népek éltek. A krónikában említett merják és veszek csak jóval később olvadtak be a benyomuló szláv-orosz lakosságba. Ezt megelőzően a merják közvetítő kereskedelmet folytattak a vikingek és a kazárok között. A halomsírok feltárása során arab dirhemeket is találtak a régészek. Valószínűleg Batu kán hadjárata során pusztultak el a merják telepei. Juliánusz második útjáról szóló jelentésben szerepel, hogy a tatárok elfoglaltak egy Merovia nevű országot is. (Talán a meri nép országát?). Annak ellenére, hogy a kutatások már 150 éve folynak, a merják nyelvét nem tudták teljesen beazonosítani. A merják belső neve, a „meri” hasonlít a „mari” (cseremisz) népnévre.

A Nagy Szovjet Enciklopédia (BSzE) szerint is Mordva két részből áll: Erza-Mordva (fővárosa Erzá, ma Rjazany), és Moksa-Mordva (fővárosa Mokszel, analóg módon feltételezhetően: Moszkva). Adódik a feltételezés, hogy a mokszálokról kapta Moszkva a nevét, a névadók pedig azok a – 10. században – Kijev környékén élő népek voltak, akik a tőlük keletre esőket mokszáloknak, (hangcserével: moszkáloknak) hívták. A történészek természetesen nincsenek azonos véleményen. Az orosz Wikipédia szerint Rjazanynak semmi köze sincs a mordva-erzákhoz. Szerintük Mordvát Rjazanytól sűrű erdő választotta el, amiben a mescserjákok éltek. Ezekben a kérdésekben én dönteni nem tudok. Csak összevetem a véleményeket, amelyeket mások megalkottak. Erre kiválóan alkalmas két térkép, a 9. század Kelet-Európájáról. Az első „Kelet-európai törzsek a 9. Században” címet viseli és Voevoda nick-nevű szerző 2013-as munkája. A térképen szemléletesen láthatók a fentebb említett törzsek elhelyezkedése, a Kijevi-Rusz, a Kazár, és a Volgai-bolgár birodalmak határai, sőt az etelközi magyarok területe is. A térkép nagyjából megfelel a mai hivatalos változatnak. A másik térkép Colin McEvedy Penguin Atlasza. (Colin McEvedy's The Penguin Atlas of Medieval History, pg. 47.) A térképen a 830-as évek frank, bizánci birodalmai, az Abbászida Kalifátus és Észak-Európa „birodalmai” vannak bejelölve. Ami érdekes számunkra az a magyarok területe. Ez elkülönül a Kazár Birodalomtól, és északra felnyúlik majdnem a Volga-könyökig. A térképen a svéd (viking) útvonal is be van jelölve Novgorodba, Kijevbe és Tmutorokán hercegségbe. Egy korszak – két szemlélet! A földrajzi helynevekből kialakított elméletemhez természetesen ez a második térkép áll a legközelebb. Ez ad magyarázatot a magyar és a viking nyelvkapcsolatra, a magyaros helynevekre a Volga felső folyása körül is.

Vagyim Rosztov nemcsak a Moszkva név eredetét fejtette meg, hanem közel jár ahhoz az igazsághoz is, hogy Szkítia területén a 4-9 században létezhetett egy koiné. Ő ezt finn nyelvnek tartja. „Итак, вся «великорусская земля» от Мурома, Рязани и Калуги до самого Беломорья и Вологды в IX-XIII веках была полностью заселена родственными племенами, говорившими на одном финском языке.” („Tehát, az egész „nagy orosz föld” Muromtól, Rjazanytól és Kalugától egészen Belomorig és Vologdáig a 9-13. században teljes egészében rokontörzsekkel volt benépesedve, akik egy finn nyelven beszéltek.”) Ha ezt a „finn” nyelvet megfejtjük akkor a valós magyar történelemkutatásban is nagy lépést tettünk előre. A megfejtés kulcsát a Kaukázus környékén és Közép-Ázsiában kell keresni. A nyelv pedig valószínűleg egy protomagyar nyelv volt. (Szerény véleményem szerint!) 

Miután magyarázatot kaptunk a muszkák nevére, érdemes megvizsgálni azt is, hogy vajon a Moszkva szó miből ered? Nevének eredetét, nagynevű szlavológusok még ma sem tudják kielégítően megmagyarázni. Annyit tudnak, hogy a Moszkva folyóról nevezték el. De mit jelent a „moszkva” szó – nem tudják. Elmélet természetesen van. De higgyék el, nem jobb, mint amit itt olvashatnak!

Az előzőekben láthattuk, hogy a krónikák elmondása szerint, a moszkal népnév, a mordva mokszel név hangcserés változata lehetett. A 9-10. században ez a nép, éppen a mai Moszkva környékén élt. Gyakori eset, hogy a települések a közeli folyó nevéről kapják a nevüket. A folyó meg a népről, amely a partjainál él. Moszkva esetében erről lehet szó. A nép, amely a területen élt, az ugor nyelvcsaládhoz tartozott. Az egyik törzs neve pedig moksza volt.

Mielőtt folytatnám a moszkva-moksza elemzésemet, úgy gondolom, hogy helyes, ha kitérek a finn-ugor kérdésre, legalább annak magyarázatáig, hogy miért nem használom a finnek nevét. Előttem már sokan elemezték ezt a kérdést, én is elmentem odáig, hogy a magyar-ugor helytállóbb lenne, a finn-ugor helyett. Azon kívül, hogy a finnek ma is szomszédosak az oroszokkal, nem sok érv támasztja alá azt, hogy az 5. századtól a 10. századig, azon az óriási földrészen, amelyet a mai történészek finn-ugorok lakta területnek neveznek, valójában finnek is éltek. Suoma (Fen land, Lápföld)[2], vagy suoniemi, (Fen cape, Láp-fok), a számik (saami) lakta Lappföld és a déli Häme (Tavastland) tartomány között – azok nevéből. Itt figyelemre méltó a magyar láp és a lapp szavak hasonlatossága, továbbá a finn Häme név svéd megnevezése: Tavastia (Tavastland), és a magyar „Tavas föld” azonossága! Meg kell jegyeznem, hogy a számik (sámit, sámi, saami) vagy lappok, a Lappföld (Sápmi) nevű terület finnugor nyelvű bennszülött lakói. (Wikipédia). A finnek nemcsak a lappokat, hanem minden vad erdőlakót lappalainen-nek neveztek. Az orosz krónikákban a 13. századtól tűnik fel a „lop” (лопь) név, a számikra vonatkoztatva. A mai lapp népnév szélesebb körű, és viselői sokkal északabbra élnek, mint akkor, amikor a nevüket kapták. Ez pedig a viking időkben történt, a 10-11. században. Ekkor még a vizenyős, mocsaras Ladoga tó partja volt az otthonuk, ahogyan azt A. A. Kirpicsnyikov bemutatja a 8-13. századi Ladoga földet ábrázoló térképén. /http://www.rusarch.ru/kirpichnikov8.htm/. A „sár”, a „láp” a „tav” pedig az a vizenyős, tavas vidék, ahol a „lápi” emberek élnek, és halomvárat építenek, halmok alá temetkeznek. Amennyiben a szlávok megjelenéséig (kb. 7. század) a Fekete-tenger és a Kaszpi-tó vonalától a Balti-tengerig egy, a magyar nyelvhez leginkább hasonló koiné működött, akkor ezeknek a szórvány szavaknak a helynévvé válása teljesen logikusnak tűnik. Ez nem tételez fel semmiféle nyelvi, vagy faji rokonságot a finn, vagy lapp törzsekkel. Viszont a rusz, és az ugor népek szarmata-jazig keveredése a protoszlávokkal, erősen valószínűsíthető és kimutatható. A magyar őstörténet-, sőt a magyar nyelvfejlődéskutatásban ennek a „finn ágnak” valójában nincs is lényegi szerepe.

A finn tankönyvekben úgy szerepel, hogy a finnek ősei Dél-Franciaországból és Ukrajnából származnak. Finnország és Kelet-Karjalai első lakói azonban a Volga középső folyásától érkeztek. /Torsten Edgren, Merja Manninen, Jari Ukkonen: Eepos. Suomen historian käsikirja. WSOY 2003. Gimnáziumi tankönyv./ A finnek összességükben genetikailag közelebb állnak a skandinávokhoz, mint a keletebbre lakó finnugorokhoz: a svédek és a finnek közötti genetikai különbség kisebb, mint a finnek és az észtek közötti.

A fentiekből azt a következtetést vonom le, hogy a „finn” külső népelnevezésnél a magyar „lap/láp” sokkal ősibb. A Ladoga-tó partján élőket a déli népek lápinak, az északiak „fen”-inek (finnek) nevezték, ugyanazon okból (láp) eredően. A finnek önelnevezése (szerintem) szintén „törökös”. A Suomi ország megnevezés a területre jellemző „víz” jelentésű „su” és a „maa” (föld, ország) szavakból látszik logikusan levezethetőnek. A névadásban a vikingek és a szarmata-jász-szkíta-hun törzsek kapcsolatának van döntő szerepe. A nyelv, amiből fennmaradt, az a sztyepén honos – a mai magyar nyelvhez közel álló – koinéhoz tartozik. (Szerintem). Ezért a „finn” jelzőt én kizárólag a Ladoga-tó, és a tőle északra (észak-nyugatra) eső területeken élt népcsoportokra alkalmazom a 11. századig.

Hogy miért hívták a magyarokat ugoroknak az orosz ős-krónikások? Ezt (most) meghagyom költői kérdésnek!

Visszatérve Moszkva nevére. Tehát annyit tudunk, hogy a Moszkva folyóról nevezték el. De mit jelent a „moszkva” szó – nem tudjuk. Vannak, akik az ó-finn nyelvből származtatnák: „mocsaras hely”, „fekete víz”, „szúnyog” ('marshy place',  'dark waters', 'gnat'; моск/муста — «чёрный, тёмный» в финском). A nyelvészeknek nincs egy egységesen elfogadható elméletük, ami van, nem bizonyítható. A moksa névből való származtatást én, – mint ahogyan már írtam – Vagyim Rosztovtól kölcsönöztem, aki ezt a Tatarica lapban jelentette meg. Ő még kiegészíti elméletét a Szláv Pantheon női pók-isten nevével, Mokossal, ^[3] aki a mokos (moksa) törzs istene volt. (lásd N. M. Karamzinnál: «История государства Российского»). De ha már az ugor eredet szóba került, meg kell említeni még egy lehetőséget is. Még a vaskor elején, az Urál déli lábaihoz délről felköltözött népek között volt egy, amelynek a neve az obi-ugor hagyományokban fennmaradt, és úgy hangzik, hogy „mosz”. (Lásd a hanti-manysi mitológiában a Pos és Mosz frátriákat!). A két nemzetség közül a Pos volt az őshonos, a Mosz a déli jövevény, amelynek tagjai jártasak voltak a fémművességben és a lótartásban is. A régészeti leletek szerint az ugorok tőlük vették át a földművelési és az állattartási ismereteket. A „moszok” szent állatai (totemjai) a lúd, a hattyú és a ló volt. (Elképzelhető a lúd>hattyú>Levédi összefüggés!). Egyébként a rekonstruált PFU nyelv szerint a „mosz” szó a „mond”, „beszél” értelmű szóra vezethető vissza, hasonlatosan a „magyar” szó „ma*” gyökéhez.

Tehát megvan a magyarázat a moszk/moksz-ra. (három szótag esetén az „o” kiesik). A „va”, már könnyebb eset! Ismert „finn-ugor” szó, vizet jelent. Legtisztábban az udmurt nyelvben maradt meg. Va, jelentése: folyó. A helyet a folyónál az oroszok nevezték el „u Va”-nak. (u jelentése: -nál, -nél). Az ugor nyelvekben ez a szóösszetétel igen gyakori, így a magyarban is. (Szinva. Bódva, Ronyva, Bósva, Zagyva, Lendva stb.). Az oroszoknál például, Kungur városnál (57.4333, 56.9333), folyik a Szilva nevű folyó. Orosz magyarázat: szil – olvadó, va – víz. (Сы́лва от коми-пермяцк. сыл — талая, ва — вода). Az udmurtoknál a Sziva az 56.8181, 53.9016, a Buj^[4] patak pedig az 56.2105, 54.1928 koordinátáknál torkollik a Káma folyóba. De itt tömegével találhatók a „va” toldatú folyónevek: Tulva, Uszva, Koszva, Jájva, Inyva, Obva, Kolva, Pilva. Na mármost, a Moszkva folyó és a Moksa folyó is a Kámába ömlik. Elképzelhető, hogy az Oka, két torkolat közötti részét, valamikor a Moksa részének tartották, így a Moszkva folyó a Moksa folytatása volt. Ebben az esetben a Moksza/Moszkva névalakulás teljesen logikusnak tűnik. Moszkva nevére a megoldás tehát: a „moksák folyója melletti település”, és ezt a nevet a nyugaton élő kijeviek adták, a mai orosz fővárosnak.

[1] http://tatarica.yuldash.com/culture/article498

[2] The word "fen" is derived from Old English fenn Old Norse fen (quagmire), Gothic fani (mud), Dutch ven, German Fenn (fen, bog), from Proto-Germanic *fanja. Cognates include Gothic (fani), Old Frisian (fenne), Dutch (veen, ven) and German (Fenn(e), Venn, Vehn, Feen, Fehn)

[3] Mokos a sors, a kézművesség, a takácsok istene volt. Éppen e miatt, én feltételezem a kapcsolatot a görög mitológia Moiráival.

[4] Буй. Название из русск. буй 'открытое высокое место; площадь около церкви с домами для причта; кладбище'.