Honnan ered?

Szófejtések

Szófejtések


A magyar nyelv kialakulása

Ahogy én gondolom

2023. június 03. - nakika

 Önálló magyar nyelv létezéséről, a magyarok etelközi, azaz a 9. században létrejövő szövetsége előtti időknél régebben, valójában nem beszélhetünk. Természetesen voltak agglutináló nyelvjárások, amelyek nem hasonlítottak az írott történelem megjelenésekor más nyelvekhez, és amit főleg az eurázsiai…

Tovább

Az agenetikus nyelvrokonság logikája

Az alábbiakban megpróbálom játékosan elmagyarázni, hogy miért van szükség a nem genetikus (agen) nyelvrokonság bevezetésére. (A leírást lásd: The agenetic relationship between languages (Bővített) ; valamint a Szvato nyelvek linkek alatt) Ismertető példának bemutatok egy, a Facebookról vett,…

Tovább

Szvato nyelvek

„A nyelvtörténet kettős jelentésű szó. Jelenti egyrészt a nyelvek élettörténetét: a tényleges, lezajlott és zajló nyelvi történések összességét. Másrészt a nyelvek élettörténetének a tudományos leírását, azaz nyelvi életrajzát: a tényleges, a valószínűsíthető és a kikövetkeztetett nyelvi történések…

Tovább

The agenetic relationship between languages (Bővített)

avagy a több ágú etnogenezis. By Ferenc Bilecz

Saját készítésű „Nyelvrokonság értelmező” ábrám, 2023-ból. Összehasonlításul egy angol nyelvű ábrát használok. A képek önmagukért beszélnek, sok magyarázat nem kell hozzájuk. Amit megemlítek, az az, hogy nálam az i.e. 6000 év már olyan távlat, amelytől távolabbi már túl nagy az idő ahhoz, hogy…

Tovább

Értünk-e avarul?

Szemelvények a Jelek a Kárpátok körül és a Fénylő, fehér, jel c. könyveimből

A kiindulási pont a Kárpát-medence lakosságának összetétele Árpád bejövetele előtt. A korral foglalkozó történészek egy csoportja, (akikkel én is egy véleményen vagyok), úgy gondolja, hogy a 895-ben bejövő honvisszafoglalók itt egy vegyes etnikumú keresztény-kelta kevert vallású, szlovén, szláv,…

Tovább

Sokadszorra a szláv jövevényszavainkról

Nem becsülöm le a nyelvészek munkáját és nem értékelem túl az elképzelésem jelentőségét sem, csak mellékesen megjegyzem, hogy egészen másképp gondolkodom a szláv-magyar nyelvi kapcsolatokról, mint ahogyan az -- egy nyelvészetben járatlan amatőrtől -- általában elvárható lenne. Én szláv-magyar…

Tovább

Béla, az fehér?

„A Béla hn.-ek jó része sem mentes a szláv köznévi eredet gyanújától” állítja Kristó et al. (Lásd, lejjebb!).  És ez a vélemény ma is érezteti hatását a mainstream történelemfelfogásban. Saját családnevem eredetének kutatása során jutottam el arra a következtetésre, hogy Közép-Európában a bel-,…

Tovább

Ha Belgorod Fehérvár, akkor Belszk micsoda?

Belszk, ukránul Bilszk, (Бельск, укр. Більськ) település — 50.0902, 34.6634 koordinátákon, Ukrajnában, az egykori Poltavai Kormányzóság területén, a Vorszkla folyó közelében fekszik. Ez a terület Poltava és Belgorod között található. Ami felkeltette a figyelmemet e két helységnév hallatán, az a…

Tovább

A puszta szerepe a magyar nyelv „honfoglalásában”

Kiegészített változat

Úgy érzem, elégséges tanulmányt olvastam a magyar nyelv honfoglalásáról ahhoz, hogy laikusoknál kicsit szakmaibb véleményt mondhassak erről a témáról. A szakmaibb alatt nem azt értem, hogy a mainstreamhez közelítő, hanem azt, hogy szakmában elismertek idézeteivel alátámasztott. Erre azért van…

Tovább

Kvázi magyar

Egy elmélet magyarázata (Kiegészített)

Több kritika ért, hogy szakirányú képzetlenségemből fakadó tudatlanságom okán találok ki sajátos terminusokat (szakmai fogalmakat pótló műszavakat), mint például „kolloid nyelv”, „ugor/türk- magyar”, „nyelvi mém”, stb. Lehet, hogy néha „nyitott kapukat döngetek”, de legtöbbször ezek a sajátos…

Tovább
süti beállítások módosítása