Az alábbiakban megpróbálom játékosan elmagyarázni, hogy miért van szükség a nem genetikus (agen) nyelvrokonság bevezetésére.
(A leírást lásd: The agenetic relationship between languages (Bővített) ; valamint a Szvato nyelvek linkek alatt)
Ismertető példának bemutatok egy, a Facebookról vett, matematika/logikai rejtvényt és magyarázatát. A kérdés így hangzott: Can you solve this? És a feladat:
1+4=5
2+5=12
3+6=21
8+11=?
A helyes válasz: 96, mert a sorozat logikája: a(b+1)=c, ahol a=n és b=n+3. Volt 40-es javaslat is a megoldásra (21+8+11=40), de ez csak akkor lenne igaz, ha a negyedik sor nem lenne kérdéses. De mivel az, így a 9. sor az a(b+1) törvényszerűség alapján 117, ami úgy is kijön, ha 96+9+12, de csak akkor, ha az előző sor 96 volt! (Az előző sor végeredményéhez hozzáadjuk a következő sor két tagját!). A lényeg, hogy mi a kérdés? Ha csak az első 3 tag alapján ítéljük meg, akkor bármi lehet a 8+11 helyett, és az eredmény: a+b=21+a+b, esetünkben: 40! De ebben az esetben nem teljesülne az első 3 sorból következő törvényszerűség, hogy a(b+1)=c
A kiválasztott 8+11 pedig éppen megfelel a 8+(8+3) követelménynek, tehát csak a 96-os válasz a jó! Mert:
Van tehát két igaz törvényszerűség a nem kérdéses (első három) sorra:
1. a(b+1)=c
2. Az előző sor jobb oldali értékéhez hozzáadjuk a következő sor bal oldalának összegét, így megkapjuk ennek a sornak a jobb oldali értékét.
A kérdőjel vonatkozhat arra, hogy 8+11 e a következő sor, vagy arra, hogy 8+11 esetében mi a jobb oldal értéke.
Ha a kérdés ez az utóbbi, akkor az eredmény: 40! Ha az első, akkor a következő sor: 7+10=77, és a válasz a 8+11-re 96!
Hogy jön ide a nyelvrokonság kérdése?
A fenti logikai példában a + jel, nem az összeadás szokásos jele, (ezt senki sem mondta!) hanem akármi, mondjuk $. Akkor a sorozat így néz ki:
1 $ 4=5
2 $ 5=12
3 $ 6=21
8 $ 11=? vagy X $ Y=? A válasz: 21+x+y. Azaz, a kérdés értelmezésétől függően 96 vagy 40.
A nyelvrokonság mainstream definíciója: „nyelvrokonság: A nyelveknek egymással való kapcsolata a közös eredet alapján. A mi anyanyelvünk a finnugor nyelvekkel rokon, a finnugor nyelvcsalád ugor ágába tartozik”. (Kislexikon). Ez felelne meg a fenti példában az a(b+1)=c feltételnek. De a következtetés magyarázata, hogy a mi anyanyelvünk a finnugor nyelvekkel azért rokon, mert mindegyik egy közös ősre vezethető vissza – már körkörös logikai érvelés! (Önmagával igazolás). Ha a feltétel nem igaz, akkor az eredmény sem. A nyelvészetben a közös ősnyelv, csak feltételezés – nem bizonyítható minden esetben. (Pl. az adott nyelv írott történetét megelőző időszakokban). Megpróbálták a nyelvet kapcsolatba hozni a nyelvet beszélőkkel is. Ebből jött ki az őshaza és az ősnyelv, valamint a vándorlások-szétválások gondolata. Most nézzük meg, hogy mi van akkor, ha a nyelvrokonságot (példában a + jelet) másképp, bővebb értelemben határozzuk meg. Ez azt jelenti, hogy az egyéb hasonlóságok, és a más nyelvektől megkülönböztető jelek alapján, lehetnek nyelvrokonok olyan nyelvek is, amelyeknek nem volt közös ősük. (pl. az uráli és a türk, altáji nyelvek viszonya). Ezt neveztem el agen, vagy szvato nyelvrokonságnak. Ezzel megoldódik az az anomália is, hogy miért tartjuk magyaroknak, Kossuthot, Petőfit, Vámbéryt, vagy a kunokat, jászokat és a csatlakozott kabarok stb. utódait is.
Az más kérdés, hogy mellette vannak olyan törvényszerűségek is (pl. a 40-es megoldás), amelyek csak bizonyos körülmények meglétekor igazak. Ilyen például a nyelv írásos teljes történetének megléte, (lásd az újlatin nyelvcsalád), ahol a „hivatalos” definíció érvényes.
A nyelvrokonság megítélésének vonatkozásában a kérdés tehát az, hogy a vizsgált nyelvek őstörténete ismert, vagy nem ismert. A választól függően lehet nyelvrokonságról, vagy agen (szvato) nyelvrokonságról beszélni,
Kép: Carlos Delgado: The thinker, sculpture by Auguste Rodin, in Madrid.
