Honnan ered?

Szófejtések

Szófejtések


Mi a baj Török Tibor az „ugor nyelvűek” őstörténetéről szóló hipotézisével?

Dr. Török Tibor Population and Evolutionary Genetics and Genomics 2023. kiadásában Integrating Linguistic, Archaeological and Genetic Perspectives Unfold the Origin of Ugrians címen, 2023. június 26-án megjelent tanulmánya alapján.

2023. augusztus 08. - nakika

Az első probléma, ami felvetődik, hogy kik azok az „ugor nyelvűek” (Ugric speakers)? Ilyen nép sohasem létezett. Ez egy újkori elnevezése annak a népcsoportnak, akik olyan nyelven beszélnek ma, amelyeket a nyelvészek – nyelvész szempontok alapján – ugor nyelvcsaládba soroltak. Tehát ezeknek a…

Tovább

Még egyszer a magyar nyelv kialakulásáról

Pamflet

Többször kifejtettem azon véleményemet, hogy a magyar nyelv kialakulása egyedi, más -- az évezredek során fennmaradt -- nyelvekhez nem hasonlítható. Az korábban is világos volt a kutatók számára, hogy egyetlen rekonstruált alapnyelv sem egységes. Természetesen vannak hasonlóságok, sőt olyanok,…

Tovább

A magyar nyelv kialakulása

Ahogy én gondolom

 Önálló magyar nyelv létezéséről, a magyarok etelközi, azaz a 9. században létrejövő szövetsége előtti időknél régebben, valójában nem beszélhetünk. Természetesen voltak agglutináló nyelvjárások, amelyek nem hasonlítottak az írott történelem megjelenésekor más nyelvekhez, és amit főleg az eurázsiai…

Tovább

Az agenetikus nyelvrokonság logikája

Az alábbiakban megpróbálom játékosan elmagyarázni, hogy miért van szükség a nem genetikus (agen) nyelvrokonság bevezetésére. (A leírást lásd: The agenetic relationship between languages (Bővített) ; valamint a Szvato nyelvek linkek alatt) Ismertető példának bemutatok egy, a Facebookról vett,…

Tovább

The agenetic relationship between languages (Bővített)

avagy a több ágú etnogenezis. By Ferenc Bilecz

Saját készítésű „Nyelvrokonság értelmező” ábrám, 2023-ból. Összehasonlításul egy angol nyelvű ábrát használok. A képek önmagukért beszélnek, sok magyarázat nem kell hozzájuk. Amit megemlítek, az az, hogy nálam az i.e. 6000 év már olyan távlat, amelytől távolabbi már túl nagy az idő ahhoz, hogy…

Tovább

Értünk-e avarul?

Szemelvények a Jelek a Kárpátok körül és a Fénylő, fehér, jel c. könyveimből

A kiindulási pont a Kárpát-medence lakosságának összetétele Árpád bejövetele előtt. A korral foglalkozó történészek egy csoportja, (akikkel én is egy véleményen vagyok), úgy gondolja, hogy a 895-ben bejövő honvisszafoglalók itt egy vegyes etnikumú keresztény-kelta kevert vallású, szlovén, szláv,…

Tovább

A puszta szerepe a magyar nyelv „honfoglalásában”

Kiegészített változat

Úgy érzem, elégséges tanulmányt olvastam a magyar nyelv honfoglalásáról ahhoz, hogy laikusoknál kicsit szakmaibb véleményt mondhassak erről a témáról. A szakmaibb alatt nem azt értem, hogy a mainstreamhez közelítő, hanem azt, hogy szakmában elismertek idézeteivel alátámasztott. Erre azért van…

Tovább

Kvázi magyar

Egy elmélet magyarázata (Kiegészített)

Több kritika ért, hogy szakirányú képzetlenségemből fakadó tudatlanságom okán találok ki sajátos terminusokat (szakmai fogalmakat pótló műszavakat), mint például „kolloid nyelv”, „ugor/türk- magyar”, „nyelvi mém”, stb. Lehet, hogy néha „nyitott kapukat döngetek”, de legtöbbször ezek a sajátos…

Tovább

Korlátlan korlátoltság a magyar őstörténet-, és nyelvkutatásban

(Csak széles toleranciával bíró, történelem után érdeklődők számára) Kiegészített.

  Egy nép őstörténetének kutatása nem nyúlhat a végtelenségbe, de valahol el kell kezdeni.   Már a legkorábbi írott emlékekben találkozunk a „kezdetek” kérdésével. A darwini evolúciónak megfelelően az elefántnak „ormánya nőtt”. Ez egy tény. Viszont, mielőtt Darwin felismerte volna ezt a…

Tovább

Érted-é?

  Nagy megelégedéssel olvastam a minap egy szakcikkben, hogy mégis csak jól értjük a nemzeti himnuszunk első sorait. Az ellenkezője addig meg sem fordult az átlagember fejében, míg a tudós nyelvészek nem kezdtek okoskodni. Mert a tudomány nagy úr, sok mindenre képes, művelője meg szereti, ha tudnak…

Tovább
süti beállítások módosítása