A manysi és a hanti nyelvek az uráli nyelvcsalád finnugor ágába tartoznak – tartja a történeti-összehasonlító nyelvészet. A jelenlegi, a hagyományos eljáráson alapuló gyakorlat szerint a történeti-összehasonlító nyelvészet legfőbb feladata a nyelvcsalád kiindulópontjául szolgáló alapnyelv rekonstruálása. A klasszikus nyelvi családfán egy közös ősnyelvből (az uráli alapnyelvből) először a szamojéd ág vált ki i. e. 4000 körül. Kb. i.e. 2000-ben vált szét a finnugor nyelvi egység ugorra és finn-permire. I.e. 500 körül az ugor is elágazott ősmagyarra és ősobi-ugorra amelybe a hanti és manysi nyelvek tartoznak.

„Ha feltételezzük azt, hogy a mai uráli nyelveket beszélők közös ősei valamikor (i. e. 4000 táján) valahol (a feltételezett közös uráli őshazában, az Urál hegység két oldalán elterülő erdős övezetben) egymás mellett, egy viszonylag gyéren lakott, nagy kiterjedésű tömbben együtt éltek, majd onnan különböző természeti (éghajlat-változási), túlnépesedési vagy történelmi (idegen népek beékelődése miatti) okokból több irányban szétrajzottak, akkor azt is fel kell tételeznünk, hogy ennek a Magna Uralia őshazának a lakossága nem egyformán beszélte a közös ősnyelvet, hanem – a halász-vadász-gyűjtögető életmódból következően – a mai, jelentős nyelvjárási tagoltságú hanti vagy szölkup nyelvhez hasonlóan, a területileg izolálódott, a saját vadász-területüket sűrűn bejáró, de "idegenekkel" ritkán (és akkor is legtöbbször ellenségesen) érintkező törzsi csoportok miatt ez az uráli ősnyelv maga is erősen nyelvjárásias volt”. (Janurik Tamás: Az uráli ősnyelv nyelvjárásai. 2016.). Ez lényegében megfelel a „dialektális kontinuum” elméletnek, amikor a nyelvjárások fokozatosan különültek el, nem éles határokkal, így volt idő és tér a kölcsönhatásra. Pusztay János ezt a területet ÉNYÖV-nek nevezte el (Észak-eurázsiai nyelvi övezet, őshaza-lánc), ami tartott a Baltikumtól Nyugat-Szibériáig,

„Az alapnyelv nem más, mint hipotetikus posztulátum, amelyet retrosprek tíve állítunk fel.” – állítja Pusztay János A MAGYAR NYELV EREDETÉRŐL – MÁSKÉPP című munkájában. (Megjelent: Magyarságkutató Intézet Budapest, 2020.)

Pusztay incestusnak nevezi azt az eljárást, „miszerint a mai nyelvek alapján rekonstruálják az alapnyelvet, majd ebből levezetik a mai nyelveket”.

A MKI 2022. május 30-i tudósítása szerint a Current Biology szaklapban tanulmányt jelentettek meg, (Maróti et al. The genetic origin of Huns, Avars, and conquering Hungarians.) amelyben –térképen is bemutatva – állítják, hogy: „A magyarok ősei a mezsovszkaja kultúra és a szamojéd nyelvű nganaszánok keveredésével létrejött protougorok voltak.  Ebből a csoportból váltak ki, és indultak észak felé a mai legközelebbi nyelvrokonaink, a manysik. Az ázsiai szkíta protougorok ezt követően keveredtek a korai szarmatákkal, amit egy második keveredés követett az európai hunok elődeivel, közvetlenül a hunok európai hódítása előtt”. Erről a témáról Török Tibor genetikus több előadásában is beszél.

CB, 2022. Figure 7.

A „Vándorcigány hipotézis”

Erről a protougor (Mezhovskaya + Nganasan) keveredésről és a manysik kiválásáról szól az én „vándorcigány” hasonlatom. Az elképzelt történet így szól:

„Legyen a példánkban egy magyar kisváros, itt-ott sváb, szerb, tót kisebbséggel, már ahogyan Dél-Dunántúlon lenni szokott. Beköltözik a város szélére egy cigány (a tajgaiaknak megfelelő, alias nganaszán) népesség. 2-300 évig élnek együtt szimbiózisban. A városiak megtartották a magyar nyelvüket, a cigányok meg átvették a magyar nyelvet. (A távolabbi rokonaik, és a külsösök már csak "magyar cigányoknak" alias manysiknak tartották őket). Telt múlt az idő, és a "vadon hívó szavára" ez a szimbiózis megbomlott és a cigányok többsége (manysik) visszament a hegyekbe (tajgába) a rég elhagyott életmódjukat folytatni, a rokon népek közé. Természetesen néhány kakukk fióka maradt utánuk, sőt a városka elitje is kezdett hasonlítani kinézetre a vajdához). Mivel a városban a magyarok között igen csak kiművelődtek, ezért sok nyelvi és egyéb tudást átvettek tőlük a hon maradt régi rokonok (Ők lettek a hantik). Ez a történet.” (Előszőr elővezetve 2023-ban a Magyar őstörténet, magyar honfoglalás topikban, bilfer h.sz. 250482).

A manysik nyelvváltását már korábban is feltételeztem és ez így nézett ki a magyar nyelv fejlődését bemutató „nyelvi idősodronyomon” (a szaggatott vonal jelzi a nyelvcserét):

Itt a hantik nyelve egy ismeretlen paleoszibériai (esetleg szamojéd?) nyelv lehetett.

Megjegyzés: Tudományos körökben, jelenleg sem a manysi, sem a hanti nyelvben nem mutatnak ki szubsztrátumot. Ez a manysiban egyértelműbb, míg a hanti nyelvben a szubsztrátum meglétével kapcsolatban – vannak fehér foltok.

Példák

Bizonytalan eredetű szavak a manysiban:

1. Мāл (māl) – ‘kenyér’

• Valószínűleg török eredetű, de nem teljesen biztos.
• Összevethető a baskír „мал” (mal) szóval, de nem minden kutató ért egyet az etimológiával.
• Egyes elméletek szerint egy régi volgai-török nyelvből származhatott.

2. Пăл (păl) – ‘hal’

• Nem uráli eredetű, valószínűleg egy ismeretlen szibériai nyelvből származik.
• Eltér a finnugor *kala (‘hal’) alaptól.
• A szó létezhetett már a manysi és hanty nyelvek szétválása előtt is.

3. Хот (khot) – ‘ló’

• Egyesek szerint iráni eredetű lehet (pl. óiráni *aspa → hasonló iráni közvetítéssel), de nincs egyértelmű rokonság.
• Lehet, hogy ez is egy ismeretlen közvetítő nyelven keresztül jutott a mansyiba.

4. Тăн (tăn) – ‘tűz’ vagy ‘tűzhely’ (dialektális)

• Eredete ismeretlen – nem azonosítható se uráli, se környező nyelvekbeli tővel.
• Lehet, hogy egy eltűnt helyi nyelvből származik.

5. Кăр (kăr) – ‘kő’

• Nem világos etimológia, nem azonosítható meggyőzően a finnugor *kivi vagy hasonló alakokkal.
• Feltételezhető, hogy egy másik paleoszibériai nyelvből jött, de nem bizonyított.

A hivatalos vélemény ma ez: Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a manysi nyelvekben nganaszán szubsztrátum szavak lennének. Kisebb mértékű kölcsönhatások lehettek a szamojéd nyelvek és az obi-ugor nyelvek között, de ezek nem utalnak egyértelműen szubsztrátumra. A nganaszán szubsztrátum hiányát általában ezzel indokolják:

• Földrajzi távolság: A nganaszánok hagyományos területe az Északi-sarkkör környékén, a Tajmir-félszigeten volt, míg a manysik Nyugat-Szibériában, főként az Ob folyó mentén éltek.
• Kapcsolathiány: Nincs megbízható történelmi adat arról, hogy intenzív nyelvi kontaktus lett volna a nganaszánok és manysik között, amely szubsztrátumhoz vezethetett volna.
• Nyelvi típusok eltérései: Bár mindkét nyelv uráli, a nyelvtani struktúrák és a szókincs különbözősége azt sugallja, hogy nem volt közvetlen, mély hatás egymásra.

Megjegyzés: A CB 2022-es tanulmány ábrájával kapcsolatban Török Tibor azt mondta: „A Lozva-Atlym régészeti kultúra tagjai keveredtek a Mezsovszkaja kultúra népességével. Ez térben és időben jól megfelel a genetikailag kimutatott Mezsovszkaja, proto-Nganassan keveredésnek.” (Török Tibor, SZTE Genetikai Tanszék 2023. Előadás). „A manysik megőrizték ősi bronzkori genomjukat. A nganaszánok hol voltak a bronzkorban – nem tudjuk, de ott kavarhattak valahol Szibériában!” (Dr. Török Tibor új, tudományos előadása a honfoglaló magyarok archeogenetikai kutatásáról 2023. Székesfehérvár.).

Vannak olyan hipotézisek, amelyek szerint bizonyos archaikus elemek a hanti (és manysi) nyelvben közelebb állnak a szamojédhoz, mint más finnugor nyelvekhez – de ez nem feltétlenül szubsztrátumot jelent, hanem lehet közös ősi örökség vagy kontaktus.

Szubsztrátum a hanti nyelvben?

1. Szókincsbeli párhuzamok

Bizonyos alapszókincsben találhatók hasonló szavak, de ezek egy része lehet közös uráli örökség is, nem feltétlen átvétel:

2. Morfoszintaktikai párhuzamok

Bizonyos nyelvtani jellemzők is mutathatnak hasonlóságokat, például:

1. a) Igeidők és módjelek

• A hanti és több szamojéd nyelv használ határozott/határozatlan ragozást – ez ritka a világ nyelvei között.
• Pl. hanti:
• ma łuwəm – „látom őt” (határozott)
• ma łuwəxəm – „látok (valakit)” (határozatlan)
• szamojéd:
• hasonló megkülönböztetések vannak a nyenyecben is

1. b) Birtokos személyragok

• A birtokos személyragok hasonló logikát követnek:
• Hanti: nuw-em („fejem”), nuw-en („fejed”)
• Nyenyec: nʲa-m, nʲa-t

3. Fonológiai sajátosságok

• A hanti nyelvek közül néhányban észrevehető egyfajta sibiláns preferencia (s, š, z), ami a szamojéd nyelvekben is gyakori – de ez lehet tipológiai hasonlóság is.
• A hangtani rendszerekben vannak nazális mássalhangzók és orrhangok, amelyek fontos szerepet játszanak mindkét nyelvágban.

4. Földrajzi érintkezés és kölcsönhatás

• A északi hanti nyelvjárások (pl. obdorszki, szoszvai) közelebb állnak a nyenyec nyelvterülethez. Ezekben több kölcsönszó és hasonló szerkezet is előfordulhat, de ez kontaktushatás, nem szubsztrátum.

A nyelvész szakvélemény ma ez: A klasszikus értelemben vett szubsztrátum (azaz, hogy a hanti nyelv egy korábbi szamojéd nyelvet váltott volna fel) nem valószínű.

Megjegyzés: A fenti bizonytalanságok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a hanti nyelv őse egy paleoszibériai nyelvjárás lehetett. Feltételezésem szerint a hanti-szamojéd-manysi érintkezések következménye, hogy a hanti nyelv az uráli nyelvek keleti ágába sorolhatók. (Lásd Pusztay uráli alapnyelvet alkotó tömbök ábráját, valamint Asko Parpola nyelvi családfáját).

Itt látható, hogy Jaakko Häkkinen csoportosítása szerint van egy „keleti” ágú csoport, amelybe – a jól ismert másodlagos közös vonásaik miatt -- a szamojéd és az ugor nyelvek ősei (Proto-Ugric és Pre-Samoyedic) egymás mellé kerültek. (Jaakko Häkkinen: After the protolanguage: Invisible convergence, false divergence and boundary shift. Finnisch-Ugrische Forschungen 61, 7–28, Helsinki, 2012.) De vannak az elképzelésemhez hasonló a konvergencián alapuló magyarázatok is, ahol a két főág (a szamojéd és a finnugor) helyett hét, sőt kilenc főággal számolnak. (Tapani Salminen: The rise of the Finno-Ugric language family. In: Early contacts between Uralic and Indo-European: linguistic and archaeological considerations. Christian Carpelan – Asko Parpola – Petteri Koskikallio eds. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 242, 385–396, Helsinki, 2001.) Természetes, hogy egy ilyen megközelítés jelentéktelennek tekinti az őshaza kérdését (akár csak én!).

Összegzés

Elfogadva Archeogenetikai Kutatócsoport által a honfoglaló magyarok származásáról 2022-ben publikált genom eredményeket, miszerint „A magyarok ősei a mezsovszkaja kultúra és a szamojéd nyelvű nganaszánok keveredésével létrejött protougorok voltak. Ebből a csoportból váltak ki, és indultak észak felé a mai legközelebbi nyelvrokonaink, a manysik”. Feltételezve, hogy a mezsovszkaja kultúra népe a magyar nyelv előnyelvének valamelyik dialektusát (dialektális kontinuum) beszélte, amelyet az északról jött (valamilyen paleoszibériai nyelvet beszélő) manysi ősök átvettek és szétválásuk után magukkal vitték a későbbi lakóhelyeikre, ahol a kapcsolatba került szomszédaiknak részben, vagy egészben átadták. Így jöttek létre a hanti nyelvjárások.

Kép: Török Tibor, 2023-as előadásából.