Honnan ered?

Szófejtések

Szófejtések

Szvatopluk, az avar nemes

Kiegészítés a Szvato Bolug -- Szvatopluk? c. írásomhoz

2020. október 18. - nakika

 

Kép a Kijevben 2008-ban forgatott Nászok (Свати) TV sorozat orosz reklámja

 

A 2013-ban megjelent Bel-Ár című könyvem (Schubert Grafikai Stúdió, Szekszárd, 2013. ISBN 978-963-08-6232-5) egyik fejezetében írok a Szvatopluk név értelmezéséről, keletkezésének lehetséges változatairól. Az eltelt időszak mérsékelt kritikai észrevételeiből is leszűrhettem, hogy névmagyarázatom indokait nem teljes mértékben értették meg, illetve fogadták el. Nyelvész-történész szakmai oldalról érthető a laikus-autodidakta szerző szinte automatikus elutasítása a szokásos indokokkal, amelyeket most nem sorolok fel.  A legenyhébb vélemény is úgy tartja, hogy a cikk nem annyira etimológiai fejtegetés, inkább egy kis naiv etimológiai morfondírozás hasonlóságokra építve. (Ismerve a szakma jó néhány prominens képviselőjének e témában kifejtett gondolatait, közérthetően: „agymenéseit”, -- ez a vélemény elfogadható, mivel ezek a tudós fejtegetések sem lépik át a „morfondírozás” szó takarta jelentéstartalmat!). Az alábbiakban – nem magyarázkodásképp – írásom némely fogyatékosságát szeretném pótolni, illetve közölni olyan információkat, amelyek valamilyen oknál fogva kimaradtak a cikkemből.  

Amikor az ószláv „svato” szó jelentéseit magyarázom, a hitelesség és a szláv szakmai vélemény bemutatása érdekében sok esetben nem adtam meg a pontos, értelemszerű magyar fordítást, amely legtöbbször csak körülírással lehetséges. Mentségemre szóljon, hogy az eddig megismert nyelvész vélemények egyike sem hozta összefüggésbe a Szvatopolk személynév egyik változatát sem az ószláv *svātī (сват) „szvat” (vendég) szó etimológiájával. (Lásd: Этимологический словарь русского языка Макса Фасмера). (Kb. 20-30 szerző és több száz év vonatkozásában!). Az irány, amelyben elmentek az a „szent”, a „fény” és a „fehér” értelem, amelyet sem a hangváltozások, sem a történeti események nem indokolnak bizonyíthatóbban, az általam kifejtetteknél! Ennek bizonyítására először pótolom a csaknem összes szláv nyelvben meglévő „szvat” szó magyar jelentésének magyarázatát, nem saját kútfőből, hanem elismert szláv nyelvészek fejtegetéseinek fordításával.   Mint ahogyan a könyvemben is kifejtettem, ennek a szónak az eredete a *svo-, *sve-, („szvoj” magyarul: saját) névmásban keresendő. „свой челове́к, своя́к”, azaz: „a mi emberünk, mienk”. De nem a vérünk! A litván svẽčias, svẽtis„vendég”, azaz valójában „idegen” ("чужак, сам по себе"). Kiválóan illik ez a kifejezés a „vőre”! Magyarban nincs igazi jó fordítása. A szláv nyelvekben is vonatkoztatják például a házastársak szüleinek egymás közötti megszólítására. Magyar Néprajzi Lexikonból: „A házastársak szülei egymásnak nászai. A közeli rokonok, pl. testvérek, elsőfokú unokatestvérek egymás apósát s anyósát is násznak, nászasszonynak szólítják. Nyitra környékén szvatóuram, szvatóasszonyom járja egyes falvakban, míg a Dunántúlon sógor, sógorasszony a nászok megszólításának formája. – Irod. Sz. Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban”. Ezek évszázados nyelvi tények! Mégsem hozta egyetlen szerző, krónikás sem kapcsolatba a Szvatopolk név különböző, idegenek adta formájával! Miért? Talán azért mert nem találtak alkalmas kapcsolatot arra, hogy ki, kinek lehetett az embere? De ha meglett volna a személy, akkor is magyarázni kellene a név későbbi elterjedését! Hiszen több hasonló nevű személyről szólnak a krónikák! Ott van például Christian Lübke tanulmánya, amelyben azt írja, hogy: „Arnulf császár házasságon kívül született fiának a 870-es években a morva Szvatopluk volt a keresztapja. A fiút Zuendipolch-nak nevezték, tehát keresztapja nevét kapta”. De a lengyeleknél is előjön ez a név: I. Mieszko (932-992) másik fiának nevét, a Suentepulcus nevet Lübke nem a morva hagyománnyal való kapcsolattal magyarázza, hanem lotharngiai hatással, ugyanis azon a vidéken használatos volt a Zwentibold név. (Lübke 1993. 5890., 84-85). Ha a nyelvész nem ismeri fel a frank-germán Zuendi-, Suente-, Zwenti-, jelzőkben a hasonlatosságot a szláv „Svato”-val, akkor a történész segíthet Arnulf és Szvatopluk krónikákban (Thietmar, Liudprad, Widukind) fennmaradt kapcsolatával. II. (Vak) Béla királyunk (1108/1110-1141) anyai nagyapját –a Rurik dinasztiából származó kijevi nagyfejedelmet – szintén Szvjatopolknak hívták. (II. Szvjatopolk, ur. 1093-1113). Az első Szvjatopolk pedig  Свѧтопо́лкъ Влади́мировичь, 979? – 1019. kijevi nagyfejedelem volt. A név elterjedésében és népszerűségében az ortodox területeken közrejátszhatott, hogy V. (VI.) István pápa 885-ben levelet intéz Szvatoplukhoz, melyben „Zventopalco regi Sclavorum” néven szólítja. (Monumenta Germaniae historica Epp. VII. No.1). Ebből a szláv népetimológia könnyen megalkothatta a Szvjátopolk ma is használatos „szent harcosokhoz tartozó” fogalmat. (Значение имени Святополк: Входящий в состав святого воинства).  

A könyvemben nálam a kiindulási pont a 9. század közepe. Azt írom, hogy: „Lehet, hogy már Szvatopluk apja, a Mojmir családba benősülő avar nemes, megkapta ezt a ragadványnevet, amit azután a fia (később több szláv uralkodó) is örökölt. (Megjegyzés: Szvatopluk apja, Bolug valószínűleg Rasztiszlav nőtestvérét vehette el, így házassági rokonságba -- szláv nyelveken: szvátovsztvo[1]– kerültek. Így a neve „Szvato Bolug” lett. Ez indokolhatta, hogy a keresztapa-nagybácsi az unokaöccsének már hivatalosan is ezt a nevet adta!). Szegfű László is úgy véli, hogy Szvatopluk a 850-es évek végén házasodással került hatalomra a bolgár fennhatóságot elismerő dél-alföldi avar kagáni családban”. Látható, hogy minden hasonló név, elvben visszavezethető az avar-magyar Szvato-Bolugra! És azok a tudós, szakmai nyelvész-történész mondások, amelyek valahogy így záródnak, hogy „a Szvatopluk névben található „szvato” fehéret, szentet, világost jelent” – semmivel sem megalapozottabbak annál, hogy azt jelenti, hogy „a mi emberünk”! A szakember is maximum azt mondhatja, hogy: „a szvato valószínűleg IE "fényes, fehér, világos, világosság" jelentésű, de ez a valószínűség semmivel sem nagyobb az általam állítottaknál, illetve jelentésmódosulás történt, ami nem ritka jelenség, de visszamenőlegesen nincs bizonyító ereje!  

Most nézzük a „Bolug” nevet!

A Bolug név előfordulása a magyar vonatkozású krónikákban, oklevelekben elég közismert, könyvemben egy részüket felsoroltam, ezért ennek bizonyítását itt elhagyom. A mai magyar nyelvben a Balog/Bolug név minden torzítás nélkül fennmaradt. A külsők által elkövetett torzulások jól nyomon követhetők akár szláv, akár germán nyelvterületen. (Lásd: Blh!). Ezzel foglalkozzanak a nyelvészek, hogy miért lesz belőle pluk, polk, fulc, bulg, blh stb. Ezt úgy érzem eléggé világosan kifejtettem a könyvemben, ezért itt kiegészítésre nem szorul.

Mi köze van egy mai TV sorozatnak a magyar őstörténethez? – tehetné fel az olvasó a kérdést. Nagyon sok, csak ismerni kell a TV sorozat sorsát, jelentőségét. Csigi János írt erről egy cikket 2020. aug. 8-án, a moszkvater.com honlap Kultúra rovatában. „Elég csak elolvasni az orosz Wikipédiát, ahol úgy ajánlják ezt a sorozatot, hogy mindenki érezze a különbséget a civilizált és iskolázott orosz házaspár és a bugris ukrán nászaik között. Azt sugallják, hogy elhozzuk nektek az orosz civilizációt, a fényes jövőt, mit nem értetek ezen bunkó ukránok?” – mondta Csekalkin az Aposztrof kiadónak adott interjúban. Ehhez még hozzátette, hogy volt kollégáim és ukrán diplomaták mesélték neki, hogy az oroszok azt mondják a Nászokról, „A Nászok című sorozat hat évadának betiltása szembe megy a józan ésszel. Olyan abszurd döntés, ami csak arról szól, hogy a hatalom elterelje a figyelmet más, sokkal nagyobb problémákról” - jelentette ki 2017-ben a sorozat gyártója a Kvartal ’95, amelynek a tulajdonosa Volodimir Zelenszkij. Maga a Nászok egyébként az ukrán és külföldi tévéfesztiválokon 12 díjat zsebelt be.

A mai ukrán-orosz nacionalizmus igen hasonlatos az avar-szláv, sőt a későbbi magyar-szláv nacionalizmushoz. A „szvato” gyök meglétét a Szvatopluk névben nem én vettem észre először. „Kilóg a ló lába” – mondja a magyar közmondás. Mikor lóg ki a lóláb? Akkor, amikor rájövünk, hogy valakinek vaj van a fején. Most képzeljük el, mit szólnának szláv testvéreink, ha megtudnák, hogy a legnagyobb nemzeti hősük avar származék? A nem magyar nyelvészek meg igazán keveset foglalkoznak a Bolug névvel, és miért lenne a neve az, hogy „a mi Bolugunk”? Ennek semmi értelme! Ezért nem is vizsgálták a házastársi rokonság eme változatát. Az osztrák-magyar sógorság, még elfogadott. De az avar-szláv szvatóság – elképzelhetetlen!

Mojmir_ház családfája. (Материал из Википедии — свободной энциклопедии)


[1] Például bolgárul: Сватовство се нарича правната роднинска връзка (без кръвна връзка) между всеки от съпрузите с роднините на другия съпруг. Szvátovsztvo (házassági rokonság) úgynevezett jogviszony (vérkapcsolat nélkül) az egyes házastársak között a másik házastárs rokonaival. Oroszul: сват -- родич, ставший таковым после свадьбы. Rokon, aki az esküvő után vált azzá.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szavakjelentese.blog.hu/api/trackback/id/tr4116245106

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Avatar 2021.04.10. 20:04:13

Bolug helyett odaképzelhetünk egy Polak alakot is, feltéve, hogy nem avar, hanem lengyel volt a sógor. Rögtön kevesebb mássalhangzót kell eltorzítani. Egyébként van bármi forrás az avarok közt a Bolug név létezésére?

Avatar 2021.04.10. 20:16:12

Ja, és az még érthető lenne, hogy Mojmirék "A mi emberünk" néven emlegetik a sógort, de a sógor magát is így hívja és még tovább is adja a "Nászunkbalog" nevet az utódainak?
Szerintem elég valószínűtlen.

nakika 2021.04.11. 04:16:44

Az avar nyelvet nem ismerjük. Az avar neveket meg nem ismerjük fel! (Hogy miért? Megvan rá a válaszom, de – hosszú, és más helyen már leírtam.) A Bolug név szerepel a krónikáinkban a hunoknál, továbbá a legkorábbi okleveleinkben (Bolug-cserjése). Ott van a Balog (Blh :D) patak. A bol/bel gyök ősi, szinte mindenhol fellelhető az árja és nem árja nyelvekben is. Pont az avaroknál ne lett volna?

A válasz benne van az írásomban, lehet, hogy egy kicsit szétszórtan, ezért kifejtem. Amikor a ragadványnevet megkapta, annak értelmét tudta aki adta, és aki kapta. Már egy idegen (mondjuk frank, másképp értelmezhette példát hozok fel: Zwentibold, vagy polch, bolug-plug, szvato-szveto/szvento). A szlávok se szolgának (sclaven) tartják magukat, hanem dicsőnek (szláva). Az utókor elfelejti az eredeti jelentést, jól hangzik, más értelmet ad neki. Значение имени Святополк: Входящий в состав святого воинства. („szent harcosokhoz tartozó”). Saját tapasztalat: volt egy falu, ahol sok Balog nevű család élt. Hogy megkülönböztessék őket, ragadvány nevet kaptak. Az egyik Punci-Balog lett. (Akkor még mindenki tudta, miért). Évek múlva, az utódok hivatalosan is P. Balogok lettek. Ma már senki se tudja, miért? :D Szóval, szerintem ez nagyon is életszerű, ezért valószínű.

Avatar 2021.04.14. 11:50:12

Tehát forrás nincs Bolug névre a honfoglalás előttről, se az avaroknál, se a hunoknál, se a bolgároknál...
"A Balog nemzetség őse, Altmann von Freidberg lovag" (feltehetőleg) "Orseolo Péter magyar király uralkodása alatt (1038-1041) és 1044-1046) érkezett Magyarországra... "
hu.wikipedia.org/wiki/Balog_nemzets%C3%A9g
Így a 1086-os cserjés Bolug lehetett ő, vagy valamely utódja, nem feltétlenül csak a Balog pataknál voltak birtokaik, ha Kézai korára említésre érdemes nemzetséggé váltak. De persze nem kizárható hogy ez a Bolug nem a Balog nemzetség egy tagját takarja.

Egyébként pedig szervusz. Ez most nem köszönés, hanem a rabszolgák ókori latin neve. A sclaven szó a másik irányba haladt, mint ahogy te állítod, a sok szláv rabszolga miatt ment át népnévből közszóba. Mit ahogy a vandálok se arról kapták a nevüket, hogy szerettek pusztítani, hanem az általuk végzett rombolás után alakult ki a vandál szó ma is használt jelentése.
(A nyelvészek nem is a "dicső" etimológiából származtatják a szlávok nevét.)

nakika 2021.04.14. 13:12:05

@Avatar: Szervusz! Köszönöm az észrevételeket!
Nem valószínű, hogy a Baloggal kapcsolatos egyéb „találmányaimat” is olvastad volna, mert van belőle több is! Természetesen ismerem Freidberg lovag és a Balogok (általánosan elérhető) családfáját, ott szerpel a Balog patak vidékéről felvett név. Ha meg felvette, akkor jóval előtte Balognak kellett hívni a patakot. A cserjés neve is korábbi. Thuróczy genealógiai táblázatában Bolug, Zambur fia. Bővebben a véleményemet itt fejtem ki: szavakjelentese.blog.hu/2019/07/24/avar_bolug
Természetesen bizonyítani nem tudom -- mint ahogyan mások se – az állításomat. De azért nem teljesen alaptalan kitalálás, amit leírtam.
A szlávokkal ugyan ez a helyzet. Sokféle változat van a nevük keletkezésére, értelmezésére. Itt nem hozok újat, még az se a sajátom, hogy a nevük, a vallásuk és az életmódjuk volt a fő meghatározója (és nem a származás!) a „szláv gyűjtőnév” alatt általában értendő népcsoportnak. Ezzel is több helyen foglalkoztam, egy linket megadok (hátha ennyi is elég belőlem! :D, ha nem „van más is”! :D ) bilecz.blog.hu/2020/02/10/a_szlavok_vandorlasarol

Avatar 2021.04.14. 18:29:26

De, elolvastam azt is, sőt azt olvastam előbb.
A Balog patak a Rima bal oldali mellékfolyója. Akár arról is elnevezhették a honfoglalás után a magyarok. (de ez csak egy hasraütés)
A cserjés neve se (feltétlen) korábbi, mert bár pontos évszámot nem tudunk, de Altmann Kézai szerint Péter és Kálmán kora között jött be, tehát akár 40+ éve itt lehetett már a família 1086-ra.
"7. §. Kelád és Gúthról.
Hanem az után Péter király idejében jőnek bé Kelad és Gúth testvérek a svábok nemzetségéből; Stof várából erednek.
8. §. Altmannról.
Ezek után jő bé Altmann Fridburgból, pánczélos vitéz a thüringiek hazájából. Ettől származnak a mai Balogiak.
9. §. Olivérről és Rátoldról.
Ezek után jönnek bé Olivér és Rátold Kálmán király idejében, Apuliából, Casertá-ból veszik eredetöket."

Thuróczy meg XV. századi. Tök mindegy hogy hova ír Bolugot, az XV. századi említés.
Ha én azt írom, hogy ie. 10 000-ben volt Bolug nevű ősöm, az nem ie. 10 000-ből származó adat, hanem XXI. sz-i fantáziálás. Az ő genealógiája egy nagy halom nemzetségnevet beírt egy listába fiktív ősökként.

nakika 2021.04.15. 11:15:50

@Avatar: Akkor lehet, hogy ezt a 2016-os bal/bol elmélkedésemet is ismered. bileczelbeszel.blog.hu/2016/07/16/szvato_bolug_--_szvatopluk
Tudom, hogy a krónikásaink fantáziája nem volt szegényes, de a maiaké sem az. Például ott a Szvatopluk „szent ezred” értelmezése. Hiába a szvento meg a polk nyelvész értelmezése, egy csecsemőnek ilyen nevet nem adtak, az biztos! A szvatot meg fel sem fedezték. Vajon miért? Mert a háttér történetbe náluk nem illik be. (Gondolom én).

Avatar 2021.04.16. 10:23:39

"egy csecsemőnek ilyen nevet nem adtak, az biztos"
Csecsemőnek olyan nevet se adnak, hogy "Nászunkbalog".
A másik poszt alatt folytatom a választ.

nakika 2021.06.05. 14:05:01

@Avatar: Természetesen nem adtak magyar nevet, ezt az értelmezést jóval később használták, és te találtad ki ezt a formát. (A szent ezred ferdítést megtalálhatod a wikin bárhol). Azt hiszem eléggé részleteztem, sőt a címben is így van, hogy a helyes, korabeli értelmezés magyarul: "a mi Balogunk" röviden "Balogunk", eredetiben: Svatobolug! Ez jól hangzik, nem? (És van alapja, de ezt részleteztem!)

nakika 2021.07.02. 16:57:58

Avatar! Véletlenül "kimoderáltalak" és nem tudom visszatenni. De azt akartam válaszolni, hogy itt talán megvan a válaszom a felvetésedre: szavakjelentese.blog.hu/2019/07/24/avar_bolug
süti beállítások módosítása